10 napos fotós kihívás - 6. nap

Egy gyerekkori fotó rólad

No comment :) Egy húsvéti kép, a ruha nagymamám és anyukám közös kreációja :)

10 napos fotós kihívás - 5. nap

Egy kép, ami boldoggá tesz...

...Hmm... fogas kérdés... Sokminden tesz boldoggá: a családom, a párom, egy szép kép, egy virág, egy táj...

De hirtelen az első, ami erről eszembe jutott, gyerekkorom nyarainak színhelye: Dömös.
A Dunakanyar kis faluja, minden nyáron itt nyaraltam a szüleimmel, nagyszüleimmel, testvéreimmel és unokatestvéreimmel. Kirándultunk, fürödtünk Lepencén és a Dunában, gyümölcsöt szedtünk, traktoroztunk, fagyiztunk...

Valahogy, amikor odaértem, mindig azt éreztem, hogy hazaértem. Soha nem éltem ott, de nekem mégis ez a hely az irszág gyöngyszeme, a szívem csücske, a béke szigete.
És igen, a Dömösről készült kép(ek) a kedvence(i)m.

Például ez:

10 napos fotós kihívás - 4. nap

Fotózd le a kedvenc színű tárgyat a szobában.

Hm... nálam ez is több variációs...

A hálószobánkban az ágy a kedvencem:

Ez még a beköltözés utáni friss kép, azóta a környezete is szebb. Az ágy maga nem új, Gábor hugától "örököltük", de nagyon szeretem, és szerintem nagyon szép kék.

A másik a nappalink falának a színe:

Így nézett ki, mielőtt berendeztük

Így pedig részben berendezve. Elsőre nagyon furcsa volt, kicsit erőteljesebbek lettek a színek, mint amilyennek mi szerettük volna, de végül - főleg bebútorozva - nagyon megszerettük.

10 napos fotós kihívás - 3. nap

Egy kép valakiről, akit szeretsz.

Hát igen, bennem is felmerült, ami ennél a feladatnál szerintem mindenkiben... miért csak egyvalakit?
Beletenném az igaz barátaima, a családomat, Gábort - és ez most nem a fontosság sorrendjében volt.

Nem tudok különbséget tenni, és nem is akarok, mert abból sértődés lenne. Máshogy szeretem a családomat, a páromat, a barátaimat, mindegyikőjüket valamiért, de nem ugyanazért.

Mégis Gábor az, akit választottam. Ő a párom, életem társa, vele élek, vele vagyok boldog, szomorú, vele veszekszem, vele örülök, vele élem át a mindennapok örömeit, harcait.

10 napos fotós kihívás - 2. nap

Egy 1 évvel ezelőtti kép rólad:

Egy nap híján egy éves kép, amikor is elmentünk Balatonboglárra haverokkal a bornapokra. Jó kis este volt borozgatással, vidámparkkal, pizzázással.

10 napos fotós kihívás - 1. nap

Nővéremnél láttam ezt a játékot, tőle "loptam". :)

A feladat, hogy minden nap egy képet kell kitenni a megadott feltétel alapján és meg is kell indokolni, ha jól látom. 

Hát akkor hajrá :)

Múlt vasárnp este tettem fel ezt a képet, aznap készült. Gáborral voltunk hajózni-kirándulni Balatonfüreden ésTihanyban, a kép hazafelé úton készült, szerintem az egyik legjobb képünk. :)

1. Nap - Faceboook profilképed
2. Nap - Egy 1 évvel ezelőtti kép rólad
3. Nap - Egy kép valakiről, akit szeretsz
4. Nap - Fotózd le a kedvenc színű tárgyat a szobádban
5. Nap -Egy kép, ami boldoggá tesz
6 . Nap-Egy gyerekkori fotó rólad
7 . Nap-Egy képen, ami vicces fejet vágsz
8. Nap -Egy kép rólad és a legjobb barátodról
9. Nap - Egy nyaralós képed
10. nap -Egy mai kép rólad

Marci nyaral :)

Idén végre sikerült összehoznunk, hogy Timi nővérem legnagyobb fia nálunk töltsön pár napot. Nem mondom, jól lefárasztott, de összességében élveztem. :)

Szerdán hozta le Timi munkaidőm utánra időzítve. Kicsit bonyolult volt ideirányítani őket, de végülis sikerült. :) Jött vele Regő és Csongor is, és mielőtt jöttek, elmentek Szennára, amit a gyerekek nagyon élveztek.

Miután ideértek, feljöttünk együtt, Gábor már itthon volt, Timi megetette Csongort, Regő felfedezte a lakást, megtalálta az összes járművet és plüssállatot. :)

Miután elmentek, mi Marcival elmentünk a játszótérre ide a lakótelepre, ott ördögbotozott, kicsit tanítgatott, aztán elmentünk a Tescoba bevásárolni vacsorára és a másnapi rakott krumplihoz. Úgy éreztem magam kicsit, mint anno a Nagymamánk, amikor Dömösre mentünk nyaralni. Első nap közölte, hogy ha nem esszük meg az ebédet, akkor útilaput köt a talpunkra, de persze a kedvencünket csinálta ezek után. :) Hát Marcinak a rakott krumpli a kedvence, a jó nagynéni meg természetesen megcsinálta.
Vacsorára szendvicset ettünk, aztán fürdés, mese, alvás volt. 

Másnap reggel a szokásos ceremónia után útnak indultunk: elmentünk a városba, ahol a Városi Múzeum volt a célunk. Itt több kiáttítást is meg tudtunk nézni: a földszinten néprajzi, az első emeleten természettudományi, a másodikon képzőművészeti kiállítás volt. Természetesen Marcit a természettudományi érdekelte a legjobban. Volt egy interaktív érintőképernyős tábla, amin volt kirakó, kvíz, és állathangot az állat képéhez párosítós játék. Mindet kipróbálta, és nagyon ügyes volt, a két ottani alkalmazott csak nézett, hogy milyen okos, végül kapott egy gipsz teknőst, és három kis dínót, amiket otthon majd ki tud festeni.

Utána fagyiztunk egyet és megnéztük az egyik legjobb kaposvári játszóteret a Berzsenyi parkban. Marci mint egy kismajom mászott mindenhova le-fel, de hamarosan el is indultunk haza, mert egy kötél felsértette a tenyerét.

Délután pihentünk egy kicsit, este pedig kimentünk a Desedára. Emlékeztem még rá, hogy mennyire örültem, amikor nyáron tovább maradhattam fent, ezért mi is mentünk Gáborral meccset nézni. Megnéztük Marcival, mekkora is ez a tó, milyen meleg, és milyen mély a vize (akkor még úgy volt, hogy szombaton jövünk fürdeni). Amíg tartott a meccs, Marci ördögbotozott, félidőben csocsózott Gáborral, ill. jól elvert engem asztali hokiban. :)

Pénteken a Katica tanyán voltunk Patcán. Gondoltam, hogy Marcit az állatok annyira nem fogják lekötni, hisz azokat lát a Mamáéknál is rengeteget. Igy is lett, egyből a csúszdákhoz kellett mennünk. :) Három fajta csúszda volt:
a szivárványos hullámcsúszda:

a kék csúszda:

és végül az ijesztő piros:

A szivárványoson én is csúsztam, a másik kettőn sajnos nem lehetett, mert a hátsó zsebemen volt egy fém gomb, erre nem gondoltam. :( Pedig én, aki nem vagyok nagy csúszdás, kipróbáltam volna. :D De Marci nagyon ügyesen csúszkált először a szivárványoson, aztán a kéken. Dél körül ebédeltünk szendvicseket, aztán mégiscsak megnéztük az állatokat, de úgy kellett visszarohanni a csúszdákhoz, mintha elrabolnák őket. :)
Lassan de biztosan Marci rábeszélte magát a piros csúszdára, ami tényleg nem semmi, mert az első 2-3 méter konkrétan szabadesés. Nagyon bátor volt, én pedig nagyon büszke, hogy meg merte csinálni, minden ott lévő felnőtt csodálkozott is. :)
Az emeleten volt egy játszóház külön felnőtteknek és külön gyerekeknek, de Marci ügyes volt, és megtalálta a labirintusban az átjárót a kettő között. Jó kis játszóház, hálókkal védett labirintus mindenféle izgalmas kötelekkel, libikókákkal.

Délután 3 körül jöttünk haza, megnéztük a Vissza a jövőbe 2. részét (az elsőt még csütörtökön). :) Miután Gábor hazaért, elmentünk "kirándulni" a közeli Gombás Parkerdőbe.

Este gyors fürdés, vacsi és mese volt, mivel szombaton korán keltünk:

Ugyanis szombaton Gábor anyukájának a javaslatára Zalakarosra mentünk a fürdőbe Gábor anyukája, apukája, a huga és mi hárman. Marcit természetesen itt is a csúszda érdekelte a legjoban meg a hullámfürdő. :)

Öt óra körül indultunk, Balatonlellén találkoztunk Marci édesapjával, ő vitte tovább Fehérvárra.