Ez kimaradt...

Méghozzá az, hogy szeptembertől beülök az iskolapadba. 2 évvel ezelőtt, mikor ideköltöztem Kaposvárra, elkezdtem a TIT-nél (Somogy Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) egy pénzügy-számviteli ügyintézői tanfolyamot, amit sajnos a munka miatt abba kellett hagynom. A tanfolyam kezdete után kb. 2 hónappal elhelyezkedtem a New Yorkernél, ahonnan este fél 7-nél előbb nem nagyon szabadultam el, addigra meg pont vége volt az óráknak. De most - rábeszéltem az egyik kolleganőmet (barátnőmet) is - ismét járni fogok. Ingyenes 1,5 éves tanfolyam, heti 3 nap van délután óra. Remélem, most be tudom fejezni, egy pénzügyi végzettség soha nem jön rosszul :)

Szabadság

A héten keddtől csütörtökig itthon voltam szabadságon. Úgy volt, hogy Gábor is szabin lesz, de bejött nekik egy nagy rendelés, és építkezik is a cég, így nem tudott eljönni. Én meg hogy lekössem magam, átmentem háziasszony üzemmódba. :) Kedden csináltam finom cukorborsólevest és (életem második és eddigi legfinomabb) rakott krumpliját:

Kedden a főzés mellett felporszívóztam és felmostam, szerdán a nappalit (mert már van nekünk külön hálónk és nappalink :-) ), csütörtökön a konyhát takarítottam ki. Na jó, azért pihentem, olvasgattam, DVD-ztem is közben kicsit. :)

Pénteken pihiztünk és este lementünk megnézni a tüzijátékot. Ma este buli lesz nálunk, jön pár barátunk, megünnepeljük hogy ismét miénk a lakás, kiköltözött a társbérlőnk. :) Holnap pedig megyek haza, utána megyünk Anyuékkal Úrhidára, ahol tömeges ünneplés lesz: Timinek, Csabinak és a Regőnek szülinapja, Bencének pedig névnapja volt/lesz a napokban. Hétfőtől pedig ismét a munkás hétköznapok jönnek. :(

Ha kalandpark, akkor Zamárdi!

Mióta Gábor végzett a főiskolán (azt hiszem, 2003), azóta minden évben általában nyáron szerveznek egy évfolyamtalálkozót. Ahogy ez lenni szokott, az elején sokan voltak, aztán évről évre egyre kevesebben, az elmúlt 2-3 évben már csak 5 fiú és csak egy lány járt össze, na és persze mindenki hozza a párját. Idén ezt a találkozót a Balatonra szerveztük. Mivel Gábor pénteken sokáig dolgozott és fáradt volt, nem indultunk már el, inkább elmentünk moziba és megnéztük az Eredet (Inception)című filmet. Az elmúlt évek egyik legjobb filmje, mióta Leonardo di Caprio felnőtt, azóta egyre jobb filmeket csinál. :)

Szombaton elmentünk a többiekhez Balatonszemesre, ott volt a szállásuk. Délután kettőre mentünk a Zamárdi Kalandparkba, ahol ugyan egy órát álltunk sorba, de végülis bejutottunk (köszönöm András) :). Miután megkaptuk a védőfelszereléseket, eljutottunk a próbapályára, amit oktatás után ki is próbálhattuk. Ez még nekem is egész jól ment. :) Utána elindultunk az 1. nehézségű pályán... Az elején nem tűnt nehéznek, de mikor mozgott alattam a kötél, a henger, szóval minden, ami mozoghatott, hiába volt rajtam biztosítókötél és heveder, úgy éreztem, nekem ennyi elég volt. Lehet, hogy a gyerekpályán kellett volna kezdenem. :)

A menekülés pillanata:

Az tehát kiderült, hogy ipari alpinista már nem leszek. :)

A többieknek nagyon tetszett, mint a képek is bizonyítják: http://picasaweb.google.com/kecskes.agnes/20100807Zamardi#. Én a továbbiakban maradtam fényképész, nekem elég volt ennyi is. :) De azért jól éreztük magunkat. Miután mindenki végig kúszott-mászott-csúszott az egész pályán, ettünk egyet, és visszamentünk a szállásra, ahol activityztünk, iszogattunk, beszélgettünk, és végül kikötöttünk a kemping szórakozóhelyén, ahol egy egész jó kis kareoke-buli keveredett. Éjjel mi átmentünk Fenyvesre Gáborék nyaralójába, ott aludtunk, és vasárnap délután jöttünk haza.

Jó kis mozgalmas hétvége volt, jól éreztük magunkat, de most jó lesz egy pihenős hétvége is. :)

Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa! :)

Bocsánatot kérek szépen először is mindenkitől!

Tudom, randa egy alak vagyok, hogy nem írtam, de mostanában semmire nincs időm. :( Ez persze egyben jó és rossz is. Most megpróbálom bepótolni a hiányosságaimat.

Voltunk ugye július elején Sopronban nyaralni. Nagyon jó volt, főleg hogy 16 éve voltam utoljára ugye. Képek a pisasámon: ( http://picasaweb.google.com/kecskes.agnes/Sopron2010070209#).

Menéztünk nagyrészt mindent, amit meg kellett. Sokat sétáltunk a városban, voltunk a Sörházdombi-kilátóban, a Taródi (Bolond)-várban, Fertőrákoson, Nagycenken, bobozni...

Azóta visszaestünk a dolgos hétköznapokba, mindketten rendesen elhavazódtunk munka terén is meg egyébként is. Én hetente kétszer járok tornázni, majdnem minden hétvégén van valami programunk, mindig van mit csinálni. Jó érzés, hogy így két év után már nekem is vannak saját programjaim, kialakult baráti köröm itt Kaposváron.Van egy nagyon aranyos új kolleganőm a cégnél, vele szoktunk néha beülni valahová és tornára is együtt járunk

Ha minden jól megy és sikerülnek a terveink, akkor úgy néz ki, ha tavaszra rendbe jövünk anyagilag, veszünk fel hitelt és megvesszük a lakást. Viszonylag olcsón megkaphatnánk berendezéssel együtt, felújítani nem kell, max. a bojlert és a mosógépet kicserélni. Nagyon jó helyen van, mindenhez közel és magát a lakást is nagyon megszerettük.

Ezek történtek velem mostanában nagyjából, más nagy újdonság nincs. Élem a kis életem, boldog vagyok, dolgozom és teszem a dolgom. :)

Várakozás

Várok, várok, várok, és már tűkön ülök. :) Pénteken megyünk nyaralni Sopronba!!!!! Nagyon de nagyon várom már, utoljára - ha a kiskori dömösi nyaralásokat nem számolom - 1994-ben voltam Hovátországban nyaralni. Nagyon olcsón kifogtuk a szállást: kettőnknek 28.500 ft 7 éjszkára. Csak szállás van benne, kaja nincs, de nem is baj, legalább nem kell hozzá igazodni. Sokmindent szeretnék megnézni, és sokminden van, amit nem fogok, mert pl. a fertődi kastélyba sajnálom az 1500 ft-os belépőt. Ennyit nem vagyok hajlandó kiadni érte. :) Viszont Fertődre, Nagycenkre, Fertőrákosra, esetleg Kőszegre szeretnék elmenni.

Múlt héten felhívott a nagyobbik nővérem, hogy lennék-e a kisebbik fiának (Márk) a keresztanyja. Én természetesen igent mondtam, úgyhogy várhatóan még a nyáron keresztanyukája leszek ennek a tündéri kismanónak.

A másik gyerkőcnek, Regőnek, aki a kisebbik nővérem kicsifia pedig múlt szombaton volt a keresztelője:

Nekem pedig múlt héten megcsinálta egy barátnőm a körmömet. Már kétszer volt életemben, de mind a kétszer olyan "ügyes" műkörmöst fogtam ki, hogy max. egy hétig bírta. Viki pénteken tette fel, úgy tűnik, ez talán meg is marad. :) Nagyon ügyes a csaj, szépen, precízen dolgozik, csak ajánlani tudom. Ja, és manikűr-pedikűrt is vállal. :)

Na, ennyi voltam most, nem hiszem, hogy péntekig írok még, úgyhogy kilencedike után jövök az élménybeszámolóval. :)

Szép nyarat mindenkinek, remélem, most már marad a jóidő! :)

Sebák ötlete :)

Drága Sebákom ötlete alapján ma a gyerekkorom következik.

Konkrét gyerekkori kedvencem nem volt... a lovakon kívül. :) Értük mindig is rajongtam. ezen kívül voltak futó kedvenceim, ezek általában a nővéreimről ragadtak rám. Ők 6 és 8 évvel idősebbek nálam (Timi és Ancsa), és sokat "lógtam" velük, főleg Timivel, mert vele sokáig egy szobában is laktam, így mindig azt kellett hallgatni ill. nézni, amit ők akartak. :) Ezért pl. az E.T-t is először németül láttam évekig. :) Ezen kívül volt Szandi-, Bonanza Banzai-, mulatós, 2 Unlimited-, stb. őrület is. Sokszor néztünk musical-eket, valószínűleg ezért szeretem nagyon ezeket a mai napig is.

Voltunk párszor Romániában a rokonoknál, ilyenkor mindig 3+2-t hallgattunk, innen ragadt rám a mulatós zene szeretete. :) 2x voltam külföldön nyaralni, 1992-ben Olaszországban, 1994-ben Horvátországban; volt, hogy beültünk az autóba családostul és elindultunk az orrunk után. Ilyenkor Anya csinált szendvicseket, hallgattuk a kazettákat és énekeltünk teli torokból. :)

Az ünnepeink mindig nagyon szépek és meghittek voltak, a Karácsonyok maradtak meg leginkább az emlékezetemben, ilyenkor Timi gitározott, Ancsa és én pedig furulyáztunk, ill. mindenki énekelt. Jött mindkét nagyszülő pár, 2 nagybátyám az unokatestvéreimmel. Az nagyon megmaradt, hogy 24-én este Apa mindig átsétált velünk a Mamáékhoz, közben persze Anya feldíszítette a fát, elkészült mindennel. Mikor mi jöttünk haza, láttuk a karácsonyfákat és mondogattuk, hogy kikhez jött már meg a Jézuska. :) Otthon nem sokkal a hazaérkezésünk után nálunk is csengetett az "Anya-Jézuska". 25-én a Mamáéknál voltunk apu testvérével és az ő családjával.

A nővéreimmel elég változó volt a kapcsolatunk. :) Mivel viszonylag sokkal idősebbek voltak nálam, általában az történt, amit ők szerettek volna- ezt ők persze, ha megkérdezném, fordítva mondanák, szerintük én mint kicsi el voltam kényeztetve, és az volt amit én szerettem volna. :)

Felnőve szerintem jó a kapcsolatunk, bár én szeretném, ha még jobb lenne, szorosabb, többet beszélgetnénk. Néha azt érzem, nem mindig tudunk egymásról, csak a másikon vagy Anyuékon keresztül.

Ja és Sebákom! Őszinte leszek, de Barbi-babákon kívül nem nagyon emlékszem arra, hogy nagyon babáztam volna. :) Inkább Lego-ztam és társasoztunk.

Kedvencek IV.

Nagy és okos nővérkém tanácsára - miután én kifogytam az ötletekből - a mai bejegyzés a kedvenc ételeimről fog szólni; ennek következtében igen rövid lesz. :) Azt hiszem, könnyebb összeszedni, hogy mit és milyen formában nem eszek meg. :)

Alapvetően iszonyatosan válogatós vagyok, eddig csak egyetlen nálamnál válogatósabb emberrel találkoztam. Nem szeretem: gomba, karfiol, brokkoli, zeller, spárga, tengeri herkentyűk (hogy ne állítsak valótlant, múltkor megkóstoltam a rákot és finom volt, úgyhogy még bármi lehet), káposzta (csak a fejeskáposztát vagyok hajlandó megenni és csak savanyúságként vagy székelykáposzta formájában), zsíros húsok (leginkább pulykát vagy csirkét eszek, de ebből is csak mellét, esetleg sertést, ha rántott hús, ill. marha- és vadpörköltet). A májat csak resztelve, a tojást csak főve, ill. tojásos nokedli formájában, a sajtot csak a trappistát eszem meg. A sóskát én szeretem, a spenótot Gábor. :) A cukkinit nem szeretem, a padlizsánt és a patiszont (csillagtök) maximum rántva. A sült zöldségek sem tartoznak a kedvenceim közé.

Most a diéta kellős közepén (pont a héten léptem túl a félidőt) már ott tartok, hogy azt is megenném, amit egyébként nem szeretek, csak ehessek normálisan. :) A legnagyobb kínzásnak akkor tettem ki magam, amikor gyümölcs napon velem szemben a kollegám rántott húst evett, az illata szállt felém, a nyálam pedig majdnem kifolyt. :) De túléltem.

Na, ezek után hívjon meg engem vacsorára valaki. :) Hozzáteszem, a jó magyar ételekkel (pörkölt, rántott hús, paprikás krumpli, székelykáposzta/töltött káposzta) le lehet venni a lábamról - nomeg a sütikkel. :)

Folyt. köv... nem tudom mivel. :) Virágom nincs kedvenc, könyvem-filmem mindig épp a legutóbbi, ami megfogott. :) Ötleteket kérek! :)